Vény nélkül kapható a patikákban!
Vitamin, gyulladás csökkentő és bőrfertőtlenítő tartalmú kenőcs
A Pattanás és kialakulása
A pattanás (akne) a leggyakoribb bőrprobléma, amellyel az embereknek csaknem háromnegyede találkozik élete során, jellemzően a serdülés időszakában. A pattanás (akne) – melynek többféle megjelenési formája ismert – a seborrhoeás kórképek közé tartozik, ahol egyszerre van jelen a bőr elszarusodási folyamatának zavara, és valamilyen kórokozó túlzott elszaporodása a bőrön.
Pattanás kialakulásakor a bőr faggyúmirigyei (melyeknek közös csatornájuk van a szőrtüszőkkel) túl sok zsiradékot termelnek és ezzel egyidejűleg fokozódik az elszarusodás. Az elszarusodás folyamatát a fokozottan termelődő faggyú serkenti. A faggyú nem tud szabadon távozni, mivel a szőrtüsző és/vagy a faggyúmirigy kivezető nyílását a megvastagodott szaruréteg elzárja. A folyamat első fázisában úgynevezett filamenumok – apró faggyúval kevert szaruszálacskák – keletkeznek, majd a faggyútermelés fokozódásával zárt és nyílt komedók (mitesszerek) alakulnak ki.
Ez a fázis még gyulladás nélkül zajlik, a mitesszerek eltávolíthatók. Rendszeres tisztítással és ápolással a bőr folyamatosan jó állapotban tartható. Már itt érdemes megkezdeni a tudatos bőrápolást, mely segíthet a folyamatot megállítani, vagy visszaszorítani.
Célszerű több ponton felvenni a harcot a bőrelváltozással, a többféle okozati tényezőt figyelembe véve. Gondolni kell a faggyútermelés mérséklésére és a hámképzés normalizálására. Az alapos tisztítás segít megelőzni a kórokozók túlzott elszaporodását, megelőzve a gyulladás kialakulását.
A folyamat következő fázisában már gyulladás is létrejön, a bőrön természetes körülmények között is megtalálható mikroorganizmusok kóros elszaporodásának következtében. Ha a mitesszerek elfertőződnek, gennyes hólyagocskákként feszülő fájdalmat okoznak, azaz pattanássá (akne) fejlődnek. Enyhébb esetben csak néhány pattanás látható az arcon (acne vulgaris), súlyosabb esetben az egész arcot elboríthatják, és előfordulhatnak a háton, mellkason és felkaron is, sőt még a fenéken is. Néha a gennyes csomók egybeolvadnak és egymással közlekedő üregrendszert képeznek (acne conglobata). A bőrbetegségnek ez a formája általában heggel gyógyul, maradandó nyomot hagyva maga után.
A fokozott faggyútermelés leggyakrabban serdülőkorban tapasztalható, a megváltozott hormonháztartás eredményeként. Ebből következően, idősebb korban is jellemzően akkor fordul elő, amikor a szervezet működésében hormonális zavar keletkezik és az androgén (férfi) hormonok termelődése emelkedik. Az androgén hormonok hatására a faggyúmirigyek megnagyobbodnak és a faggyútermelés fokozódik.
A pattanás kialakulásában a hormonális okok mellett szerepet játszanak a környezeti és a pszichés tényezők is. A bőr reagál a lelki történésekre, így stresszes, feszült helyzetekben, (mint amilyen például a vizsgaidőszak) gyakrabban megjelenhetnek a pattanások. Nem elhanyagolható a kamaszkorra jellemző lelki krízis, mely eltérő mértékben ugyan, de mindenkinél jelentkezik. Ez együtt jár az identitás kereséssel, a társadalom által elvárt új szerepekkel való ismerkedéssel, a másik nem iránt feltámadt érdeklődéssel is. Az átalakulással járó feszültség szintén stresszt okoz tehát, melynek hatására fokozódhatnak a bőrproblémák.
Az elmúlt évekig széles körben elterjedt nézet volt, hogy a pattanásokért a csokoládé, a sült krumpli, az üdítők magas cukor- és zsírtartalma a felelős. Mára a bőrgyógyászok úgy gondolják, hogy bár ezen élelmiszerek fogyasztása összefügg a pattanásokkal mégis, ahogy korábban már szó volt róla, számos más tényező is befolyásolja létrejöttüket. Mindenesetre jó, ha a pattanásra hajlamos tinik óvakodnak ezektől az ennivalóktól. Étrendjük tartalmazzon inkább teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, sovány tejtermékeket, zsírszegény húsokat, sok zöldséget és gyümölcsöt.
